Az ősi magyar
áldás egy hagyományos, eredendően pogány eredetű szertartás, melyben a
táltosok vagy más hagyományőrzők áldást adnak a résztvevőknek. Az áldás lehet
egyszerű jókívánság, de akár valamilyen különleges erőt vagy védelmet is
tartalmazhat. Az ősi magyar áldás lépései általában a következők: 1. A
résztvevők összegyűlnek egy megfelelő helyszínen, legyen az egy erdő, tisztás
vagy más természeti környezet. 2. A táltos vagy az áldást végző személy
felkészül a szertartásra, összpontosítva az energiáira és kapcsolatba lépve
az ősökkel vagy más spirituális entitásokkal. 3. Az áldást kérők sorban
lépnek oda a táltos elé, és fogadják el az áldást. 4. Az áldást adó személy
rövid szöveggel vagy mantra-szerűen mondja el az áldást, melyben jó
egészséget, boldogságot vagy más pozitív dolgokat kíván az adott személynek.
5. A résztvevők köszönik az áldást és elhagyják a helyszínt. Az ősi magyar
áldás fontos része a hagyományörzésnek és a természet tiszteletének. A
szertartás során kialakuló pozitív energia segíthet megerősíteni a résztvevők
kapcsolatát önmagukkal, valamint segíthet megteremteni egy gyógyító,
harmonikus atmoszférát. Összességében az ősi magyar áldás egy gyönyörű és
értékes hagyomány, mely segítség lehet abban, hogy kapcsolatba kerüljünk
önmagunkkal és a természettel, valamint megerősítse bennünk a pozitív
gondolkodást és életenergiát.
